Hallgat a mély…

Csernobili tragédia

1986. április 26-án, szombaton, hajnali 1:23:58-kor a csernobili atomerőmű 4-es reaktora egy robbanás következtében kigyulladt… és akkor még senki sem sejtette, hogy ez lesz emberiség történetének egyik legsúlyosabb – emberek által előidézett katasztrófája. Döbbenetes erejű időutazást tehet a múltban, aki megnézi az HBO legújabb saját gyártású, ötrészes minisorozatát, a Csernobilt. A legapróbb részletekig kidolgozott alkotás sokkoló képei mellett megismerhetjük a katasztrófa hátterét, a hatóságok tehetetlenségét, majd az ember feletti – és embereket szándékosan feláldozó – mentőmunkálatokat.

Azt viszonylag kevesen tudják, hogy 2011-ben készült egy magyar dokumentumfilm, amelynek alkotói - az HBO sorozatát jóval megelőzve - a tragikus események helyszínén, Csernobilban, Pripjatyban, a mellette fekvő szellemvárosban is jártak. A Csernobil öröksége: A Zóna című filmet Anton Bendarzsevszkij és Maczelka Márk készítette. A katasztrófa 25 éves évfordulója kapcsán Kijevben atomenergia biztonsági konferenciát szerveztek, ezen vett részt a Pécsi Tudományegyetem két hallgatója, akik eljutottak a katasztrófa helyszínére és majd féléves előkészítő munkát követően 8 nap alatt forgatták le dokumentumfilmjüket. A Zóna az a 30 km-es körben lezárt terület, amely a mai napig védőgátként szolgál.

Maczelka Márk a film hódmezővásárhelyi bemutatóján nyilatkozott:
„Azokról az emberekről szerettünk volna interjúsorozatot készíteni, akik dolgozói, illetve elszenvedői voltak ennek a katasztrófának. Azt szerettük volna feldolgozni, hogy az utóbbi 25 év hogyan telt a zónában, mi történt azóta. Erről szól a film egyik fele, a másik pedig az atomenergia kérdését feszegeti. Releváns-e, hogy atomenergiát használunk, vagy forduljunk inkább a megújuló
energiaforrások felé.
A baleset következményeit még ma is nehéz felmérni. Annak idején 510 ezer likvidátor vett részt a takarításban és becslések szerint ezek 10%-a, vagyis 50 ezer ember meghalt, de akik még élnek, azok is több rákos megbetegedésen vannak már túl. Mivel a veszélyes anyagok még mindig sugároznak, ezért az ott forgató stábnak is különböző óvintézkedéseket kellett betartania.
A zónában tartózkodáskor természetesen viseltünk védőruhát és maszkot is, mert a legveszélyesebb a radioaktív por, amelyet ha az ember lenyel, az középtávon már problémákkal jár a szervezet számára. A takarítási munkálatokat ma is végzik a zónában, jártunk olyan helyeken is, mint például Csernobil városában, ahol a leállított járművek találhatók, melyeket a sugármentésben és a szarkofágépítésben is használtak. Itt még 25 év után is iszonyatos mértékű a sugárzás."

A Csernobil öröksége: A zóna című dokumentumfilm június elején jelenik meg DVD-n. A kiadvány megvásárolható lesz a budaörsi Fantazmagória könyvesboltban is, de az alábbi linkre kattintva meg is rendelhető.

Beszélgetés